Táncolt a bárány, bárány hátán a leány, leány hátán a sütőlapát, lapát végén a sütőasszony, sütőasszony hátán a pálca, pálca végén a pap, pap után az egész falu.
Egyszer volt, hol nem volt,valahol mégis volt egy gazdag csizmadia. Háza, földje, pénze, mindene annyi volt ennek a csizmadiának,hogy azt se tudta mije van. Aztán minden másképp lett...
Az történt, hogy ahová letette a gyermekeket a vén boszorkány, arra ment egy fehér szarvas, szarvánál fogva felkapta a kosarat, s vitte a gyermekeket az erdőn keresztül.
Bendebukk kötött is olyan szép bokrétát, hogy hetedhét országra szólott. Úgy ki tudta a virágból csinálni a három királykisasszony képét, hogy pingálni sem lehetett volna jobbat.